Domaine de Musset 1995

Ezt az öreg bordóit egy barátomtól kaptam néhány éve, aki egy üzletfelétől kapta, aki nagy borkedvelő, és komoly készletekkel rendelkezett ebből a borból. Azt vártam hát, hogy valami jól értelmezhető végterméket kapunk a pohárba, ha még 5-6 évvel ezelőtt egy komoly borkedvelő jóízűen fogyasztotta. Esetleg az 1-2 éves szekrényes állvatárolás fáraszthatta le az ideális állapotánál jobban a bort, engem meg az, hogy az égvilágon semmit nem tudtam felhajtani erről a termelőről, vagy akár a konkrét borról. Ez a pince ugyanis virtuálisan nem létezik.

Egy steakvacsora mellé neveztem be tehát, hogy természetes környezetében figyelhessük meg hogyan teljesít. (Hosszú kispaddal a háta mögött, vész esetére.)

Prémium karácsonyi kóstoló a Terroir Clubban

Ismét prémium kóstolót tartott a Terroir Club, ismét kiváló borokkal, a téma azonban most nem Burgundia feszegetése volt, hanem csak úgy, kiváló természethű borok nyitogatása vegyesen. (A bordoki korabeli beszámolója itt található.)

Meg kellett lepődjek, persze csak mérsékelten, hiszen mindig tudtuk, hogy kaphatóak kiváló természethű borok a TC-ben, de hogy ilyen (szinte) maradéktalanul szimpatikus sort össze lehet belőlük állítani, az picit meglepett. Általában vegyesebb a kép, mindig akad néhány megosztó tétel, és olykor pár kifejezetten avantgarde, az én világképembe nehezen illeszthető bor is.

De lássuk hát a medvét…

Egy (majdnem) cabernet franc vertikális I.

Húsz éves a Le Macchiole pincészet, nem tudom mennyit mond ez a hír a hazai boros közönségnek, talán a Messorio névre keresztelt merlot révén a legkönnyebb elhelyezni a Bolgheriben található pincészetet. A születésnapot a Paleo Rosso nevű szupertoszkánjuk 20 évjáratának a kóstolásával ünnepelték meg.

A Paleo Rosso ritkaságnak számít abból a szempontból, hogy 100% cabernet francból készül. Kevés ilyen bor van a világon, a bordeaux-i cabernet franc referenciaként emlegetett Cheval Blanc-nak is csak kb. 60%-a franc, ezen túl pár kísérletező kedvű újvilági pince, itthon főleg Villány, és a Loire-völgye készít tiszta franc-t. Bár az utóbbi a fajta egyik (ha nem egyetlen) fellegvárának számít, számomra mégis kilóg a többi borvidék közül hűvösebb klímája, ezáltal kissé eltérő borstílusa miatt. Szóval ha hasonlítási alapot keresgélnék, sem Villányt, sem a szupertoszkánokat, de még csak az újvilágot sem helyezném a Loire mellé, sokkal inkább tenném az új jövevényeket egy asztalra. Meg persze Bordeaux-t, abszolút referenciaként, ha akadna a termelői közt kézenfekvő választás.

A 2001. év óta készül 100% cabernet franc-ból a Paleo Rosso, azelőtt a szupertoszkán recept szerint túlnyomórészt cabernet sauvignonból és némi sangioveseből állt. Az újabb évjáratokat így tekinthetjük a hazai cabernet franc-ok egyik nemzetközi referenciájának is, ráadásul fontos referenciájának, lévén a villányi borokat is gyakran állítják párhuzamba a toszkánokkal. Legalábbis a kóstoló előtt ezt a hipotézist próbáltam meg körüljárni…